2012. január 27., péntek

Hoztam pár verset... ^^

Kicsit emós lett mostanában az érzelemvilágom.... de még a remény él nem adom fel :) íme egy-két versecske... ^^


"Nélküled rossz felkelni reggel,
Akkor olyan, mintha élve temettek volna el.
Ha nem vagy velem szenvedek,
Olyankor úgy érzem, nem is létezek.
Lehet, hogy néha tévedek,
De téged mindennél jobban szeretlek.

Ha velem vagy, akkor igazán élhetek,
És akkor semmitől sem félhetek.
Mert tudom, hogy viszont szeretsz,
És örülsz, ha velem lehetsz.
Mikor megcsókolsz, pillangók milliói repdesnek gyomromba,
S a puszta léted ösztönöz, hogy ne legyek otromba."




"Nem vár már ölelés, ha haza érkezem,
nincs izzó érintés, nem fogod már kezem,
az óra még ketyeg, de a mutató nem jár,
szenvedő szívem még mindig haza vár.

annyi éven keresztül úgy féltem, hogy egyszer végleg elveszítelek,
órákon át csak a képed néztem és vártam, végre átöleljelek.

de nincsen már remény, mert nem adtál nekem,
és nincsen szenvedély, mert nem vagy már velem,
én úgy szeretlek még, hogy összetör és fáj,
szenvedő szívem még mindig haza vár.

őszintén érzem csak terád vágyom, számomra te vagy az élet, a fény,
tudom én jól, elrabol egy álom, de ne hagyj el kérlek, maradj enyém.

mert lelkem téged rejt és szép emlékeket,
és soha nem felejt, érzi szerelmedet,
hisz nélküled már minden eltelt percért kár,
szenvedő szívem még mindig haza vár."


"Add, hogy lássam mosolyodat, oly pimaszul gyönyörű,
s érezzem még forró csókod, akkor is ha keserű,
add, hogy újra feloldódjak óceán kék szemedben,
megérintve bársony bőröd, tüzet gyújtsak szívedben,

add, hogy testünk eggyé forrjon, s megálljon a pillanat,
ne találjon ránk a reggel, se hajnal, se pirkadat,
add, hogy egymás karjaiban örök tűzben égjünk el,
s egymás nélkül soha többé, soha ne ébredjünk fel,

add, hogy dúló vágyainktól, tomboljon a szenvedély,
s beteljesült álmainkban megkísértsen majd az éj,
add, hogy az ábrándok fátylán, angyal szárnyon lebegjünk,
s forró ölelések között, csak egymásé lehessünk."


"Mikor végre újra megfoghatom kezed,
Gyöngéd csókjaimtól becsukod a szemed,
S vágyaink vulkánként lávafelhőt törnek,
A fojtó fájdalmak végre nem gyötörnek,
Mikor újra mindent elsöpör szerelmünk,
Szikrázik és vibrál, ha forrón ölelünk,
Parázs, izzó tested hozzám ér és lángol,
Hevesen ver szíved, örömében táncol,
Mikor a szenvedély megkísérti létünk,
S a boldogság az lesz, hogy egymásért élünk,
Bőröd érintése borzongató mámor,
S szíved dobbanása nem lesz tőlem távol,
Mikor elmondhatom, szépséged mily könnyed,
S lecsókolhatom majd arcodról a könnyet,
Újra hozzám bújva születik egy álom,
Ezt a pillanatot halálomig várom."



"Lázas csókjaid hiánya összetör,
forró ölelésed vágya meggyötör.
kedves mosolyod ha nincs már, szenvedek,
úgy hiányzik, hogy mondhassam: szeretlek.

éjjel-nappal rád gondolok szüntelen,
érted szól a dobbanás a szívemen.
miattad bont bimbót minden rózsaszál,
s veled süt ki a nap, hogyha jön a nyár.

minden perc mit számunkra adott az ég,
mézédesen kecsegtető ajándék.
a boldogság mint egy szellő átkarolt,
s a szerelmed megérintett, letarolt.

káprázat szőtt szép emlékek mámora,
elrepítnek veled együtt bárhova.
hol összebújik izzó testünk, s felhevül,
ott minden vágyam te általad teljesül.

boldogságod számomra a legfőbb kincs,
eszem súgja, hagyjam végleg búcsút ints.
de a szívem szenvedése végtelen,
bocsáss meg! de elengedni képtelen…"


"Te vagy a hajnal, a reggeli ébredés.
Te vagy a nappal, a ragyogó napsütés.
Te vagy az éjjel, a Csillagok fénye.
Vágyaim tüze, minden reménye.
Te vagy a szenvedély, Te vagy a szerelem.
De nem elég, nem elég én nekem.
Csak egy kell szívemnek legbelül.
Te kellesz szerelmem, csak Te egyedül."



" Meg nem érdemlem én szelíd tekinteted,
Meg nem érdemlem én izzó szereteted.
Meg nem érdemlem én forró ölelésed,
Kedves mosolyodat, lázas törődésed.
Meg nem érdemlem én azt, hogy hozzád érjek,
Meg nem érdemlem én, hogy bármit is kérjek.
Meg nem érdemlem én, hogy esélyt adj nekem,
Hogy szorosan megfogd még egyszer a kezem.


Bocsánatot kérek minden fájó szóért!
Bocsánatot kérek száz elmaradt csókért!
Bocsánatot kérek, szenvedést okoztam,
Nem törődtem veled, figyelmetlen voltam.
Bocsánatot kérek a boldogtalanságért!
Bocsánatot kérek sok meg nem adott vágyért!
Bocsánatot kérek mindenért mit tettem,
Hogy homályba fedtem őszinte szerelmem.


Ha most minden hideg engedd, gyertyát gyújtsak!
Ha most minden hideg engedd, oda bújjak!
Ha most minden hideg lángoló lelkemmel,
Engedd, hogy szeressek igaz szerelemmel!
Ha most minden hideg, ne tolj engem távol!
Ha most minden hideg, más lesz minden mától.
Ha most minden hideg, légy nagylelkű velem,
Engedd, bizonyítsam mit ér a szerelmem!"

2011. szeptember 29., csütörtök

Találtam egy jó kis oldalt!!!!! ^^

Nézelődtem picit az angololdalak között és ráleltem erre.... Anime, manga újdonságok, cosplay ötletek... minden ami csak kellhet :)
http://www.animevice.com/
Nézelődjetek kedvetekre!!! =^.^=

The Sacred Blacksmith- új angol anime?

Megtaláltam az itteni "Mondo-t"! A neve "NEO". Sokkal bővebb mint bármelyik otthoni animékkel foglalkozó újság... Ebben találtam rá erre az animére... Egy szabad kereskedő város egyik védő lovagját, a csinos és bátor, Cecily Campbell-t ismerhetjük meg. A lány 1 hónapja kapta meg tisztségét, mint a város rendfentartó erőinek oszlopos tagja. Éppen először kerül egy komolyabb csetepatéba, mikor nagy becsben tartott, generációkon át öröklődő kardja eltörik. Az utolsó pillanatban egy fiú tűnik fel a semmiből, aki egyetlen suhintással menti meg a lányt. A fiú neve Luke Ainsworth, és egy Liza nevű kard javító/kovácsoló műhelyet vezet. Az incidens után Cecily fel is keresi Luke-ot, hogy készítsen neki is egy kardot. Ám a fiú ellenáll kérésének, és csöppet pökhendi módon visszautasítja. Ám városukat szörnyek és démonok támadják meg, és ezt már Luke sem nézheti tétlenül. A démon alkura vonatkozó tiltást valaki megszegte, és félelmetes természetfeletti lények tőrnek az emberek életére. Érdemes belenézni... Aranyos karakterek vannak benne: Cecily, a hercegnő, kicsit szerencsétlennek tünik első blikre, de segitséggel meg tudja menteni a királyságot, Lisa, kis aranyos lányka, a másik főszereplő, Luke aszisztense, leginkább egy manóra hasonlit!!! Sajnos se felirat se szinkron nincs hozzá, de aki érti az angolt annak élvezhető! Ajánlom figyelmetekbe!!!! :)


Az ismertető forrása: http://www.fullmoon88chan.extra.hu

2011. augusztus 27., szombat

Hoztam nektek pár képet :)

Hoztam pár képet!^^ vegyesen
NanaKirarivampire knightHellsingelfen lied

Ezeket a képeket a szavazás szerint választottam. Remélem tetszenek^^

:) Sziasztok!!!

Bocsánat, hogy eddig nem nagyon irtam, csak nem igazán jutottam gépközelbe! most jelenleg Angliából jelentkezek majd egy darabig és próbálom az itteni animés szokásokat megfigyelni és tájékoztatást adni róluk!:) igyekszek mindent pótolni :)

2011. július 30., szombat

:)

Ha meglesz a szavazás eredménye egy picit változik majd az oldal megjelenéze és megpróbálok hirekkek és videókkal is szolgálni! Szóval csak hajrá! ^^

2011. július 28., csütörtök

Meghoztam az Első fejezetet ^^

A nevem Maka. A barátaimmal nemrég költöztünk Death City-be ugyanis felvettek minket a Soul Society Akadémiára. Érdekes egy suli... Annyi furcsa kar van... Például: Halálisten képző- nem jó velük összeakadni az tuti... Lélekgyüjtő kar- ide járunk mi! Ninjaképző- elvont egy társaság... És van még két furcsa bagázs- az egyik fekete ruhát hord- nappal mindig látom őket, a másik fehéret- őket viszont az évnyitó óta nem láttam és szerintem nem is nagyon fogom... bár szivesen látnám még azt a cuki, fehér hajú pasit... :$ Lényeg annyi, hogy érdekes egy suli, de még érdekesebb fazonok járnak ide! Na de úgy érzem, keltem a többieket! Első naplóbejegyzés vége! ^^ Felöltöztem és kivonszoltam magam a szobámból. Istenem, de áldom az eszemet, hogy közöltem a srácokkal, hogy lakjunk együtt... Soul szobája közvetlen az enyém mellet volt, a lépcsővel szemben, Odamentem és bekopogtam. -Soul! Ébresztőőőőőőőőőőőőőőőő! Nem kéne már az első nap elkésni...-Erre halk motozást hallottam bentről és pár másodperc múlva ott állt az ajtóban Soul, egy szál melegítőnadrágban, állandóan kócos fejével. -Jól van már, Maka! Mint látod, felkeltem... De miért nem a többiekkel kezded a sort?- nézett rám értetlen és álmos fejjel.-Mert mondjuk ők fel tudnak kelni maguktól is... nem úgy mint te! -Jól van már... ne ordíts! Menj inkább le! Mindjárt megyek utánad! -Rendben! De ha nem jössz le 5 percen belül, eskü felküldöm Black Start... Remélem rémlik. hogy keltett a múltkor. -Rémlik, rémlik!- rémüldözött Soul- Sietek, csak fel ne küld, könyörgök!!!! -Rendben!- Sarkon fordultam és lementem. A konyhában Tsubaki már főzte a kávékat, Chrona pedig csinálta a reggelit. -Sziasztok csajok! A többiek hol vannak? -Balck Star szokás szerint edz...-szólalt meg Tsubaki a pult mellöl. -És Ox?-fordultam Chrona-hoz. -Ox már elment... Be akar vágódni Stein professzornál...- szólalt meg csendesen.  Stein prof. nem mellesleg az új ofőnk volt. Elvileg ő tartotta a lélekkapcsolás órát. -Istenem, hogy lehet valaki ekkora stréber...-akadtam ki. -Nyugi, Maka!-szólt Tsubaki.-Csak túl akar szárnyalni téged. -Hogy nem képes megunni... Majd úgy is kiderül a suliban, hogy melyikünk a jobb...- néztem a lányokra elképedve. Hirtelen meghallottuk hogy nyílik az ajtó. Megjött Black Star. Megállt az előszoba és a konyka közötti ajtóban. Folyt róla a víz. -Te jó ég! Úgye nem így akarsz jönni?- néztem rá tágra nyilt szemekkel. -Dehogy is... Mindjárt megyek és lezuhanyzok- mosolyodott el. -Jó lesz ha belehúzol, mert kb 20 perc és megyünk... -szólalt meg Tsubaki, most már az asztal mellöl. -Jól van már! Igyekszek! Amúgy Soul magához tért már?- vigyorgott sokat sejtetően. -Sajnálom... már lekéstél róla!- mosolyodtam el a kávém fölött.- Persze én finomabban keltettem, nem slaggal,mint te! -A fenébe, pedig olyan szívesen ébresztettem volna megint! - ördögi vigyor jelent meg az arcán. -Inkább Tünj készülődni, mert megint el fogysz késni, mint az előző suliban is mindig...-szóltam rá még mindig mosolyogva. -Értettem főnökasszony!- tisztelgett, és az ördögi vigyorával elindult az emelet felé. Végre elkészült mindenki és már indulásra készek voltunk. Már nyitottam volna az ajtót, ám hirtelen hatalmas csörömpölést hallottunk a konyhából. Lélekszakadva rohantam be és a látvány megdöbbentett. Egy fekete macska mászkált a pulton és a kiürült bögréket szagolgatta, a földön pedig egy tányér emlékét vettem észre... Odamentem és felvettem. -Jaj, de édes kiscica! De hogy került ez ide?- néztem értetlenkedve Tsubakira akii időközben utánam jött. Erre legnagyobb meglepetésemre nem tőle kaptam választ, hanem valaki mástól. -Blair vagyok! Sajnálom a tányért, de nem birtam ellenállni az illatoknak.- a hang a kezeim közül jött.-Ugye nem baj, hogy bejöttem?- Elkerekedett a szemem, sikoltottam egy hatalmasat és eldobtam a macskát. A sikításomra persze berohant mindenki. Minden szem rám, illetve arra szegeződött ami mögöttem volt...